Mik a legfontosabb változások az ISO 9001 szabványban? Hogyan épül fel az új ISO 9001? Itt választ kap kérdéseire.

LEGFONTOSABB MÓDOSÍTÁSOK
 

A kockázat alapú megközelítés mindig is része volt az ISO 9001 szabványnak, ugyan kimondatlanul, azonban az új szabvány – kifejezetten beszél róla, belefoglalja a minőségirányítási rendszerrel kapcsolatos követelményekbe. A kockázat alapú megközelítés biztosítja, hogy a kockázatokat a kezdetektől vegyék figyelembe a folyamatszemléletű megközelítésben. A megelőzés része lesz a stratégiai tervezésnek.
Kockázat alapú megközelítés valami olyasmi, amit automatikusan végzünk a mindennapi életben. Akár tudat alatt is…
A kockázatra gyakran csak negatív hatásként gondolunk, pedig a kockázat alapú megközelítés ugyanakkor segít azonosítani a lehetőségeinket is, mint a fejlesztés alapját.

A szervezet környezetének megértése szintén újabb nézetet teremt, ugyanis az új szabványban már nem csak a vevő körül forog a vállalkozás, már nem csak arra a vevőre kell figyelni, aki fizet a szolgáltatásunkért, aki megvásárolja a termékeinket. Ez a fókusz kitárul az „érdekelt felekre”, azaz azokra, akik „jelentős mértékben kockáztathatják a szervezet fenntarthatóságát”. Kik ők? Érdekelt fél a vevő, a szállító, bármilyen szolgáltatást nyújtó szervezet, hatóság, önkormányzat, a társadalom, anyavállalat, testvércég, alkalmazottak stb. A releváns érdekelt felek hatással lehetnek az előállítási folyamatok elvárt ellenőrzési szintjére is, ha elvárásaik és igényeik nem érvényesülnek.
Ezen „kör” meghatározása azért fontos, mert az ő érdekeiket kell figyelembe venni, végső soron annak érdekében, hogy minél inkább megfeleljen a vállalat az elvárásoknak.
 

Vezetői szerepvállalással kapcsolatban, nos, érdekes gyakorlat elé állnak a szervezetek, ugyanis a minőségirányítási vezetőt, mint a felső vezetőség képviselőjét már nem említi a szabvány, ellenben sokkal nagyobb szerepet tulajdonít a felsővezetői szerepeknek.


 

Fogalmak és szóhasználat terén a változás inkább abban a "high level" megfogalmazásban található, ami még általánosabbá teszi a fogalmakat. Nem követelmény azonban, hogy a szervezet ebben a szabványban használt meghatározásokat használja a saját maga által használt fogalmai helyett.  A szervezet megválaszthatja, hogy mely kifejezésekkel kíván élni, attól függően, hogy melyek illenek jobban saját működésébe (pl. használható a feljegyzés, dokumentum, protokoll kifejezés a dokumentált információk helyett, vagy a szállító, partner, beszállító a külső szolgáltató helyett.) Az ISO 9001:2008 a „termék” kifejezést használta minden kimeneteli kategóriára. Ebben a változatban a szabvány „termékek és szolgáltatások” kifejezést használ. Ez minden kimeneteli kategóriát magába foglal (hardver, szolgáltatások, szoftverek és a feldolgozott anyagok).

A szolgáltatások kifejezés használatának célja, hogy ki legyenek emelve a termékek és szolgáltatások közötti különbségek az egyes követelmények alkalmazásakor.  A szolgáltatás jellemzője, hogy a kimenetel legalább egy része az ügyfél előtt valósül meg. Ez például jelentheti azt, hogy a követelményeknek való megfelelés nem szükségszerűen igazolható a szállítást megelőzően. A legtöbb esetben azonban a termékek és kifejezések ugyanolyan értelemben használhatóak. A legtöbb szervezet által ügyfeleknek szolgáltatott kimenetel (akár termék, akár szolgáltatás) külső szolgáltató közreműködésével valósul meg. Például, egy tárgyi, vagy immateriális termék összefügghet valamilyen szolgáltatással, vagy a szolgáltatás függhet össze valamilyen tárgyi, vagy immateriális termékkel.

LEGFONTOSABB VÁLTOZÁSOK MÉG ...

- 10 fejezetre változott a felépítés, és a törzsszöveg minden irányítási szabványban azonos

- Sokkal jobban alkalmazható a szolgáltatásokra és a nem gyártással foglalkozó felhasználóknak

- Világossá teszi, hogy a szervezet környezetének megértése megköveteli az „egy méret nem megfelelő mindenkinek” szemléletet

- A folyamat-szemléletű megközelítés erősödött, jobban megkövetelt

- A megelőzési tevékenység koncepciója mostantól a kockázat-azonosításon és csökkentésen keresztül érvényesül

- A dokumentált információ kifejezés váltja fel a dokumentumok és kezelésük kifejezést

- A külső forrásból biztosított folyamatok, termékek és szolgáltatások felügyelete kifejezés váltja fel a beszerzés, kiszervezés fejezetet

- Fokozott hangsúlyt kapott a fejlesztési lehetőségek keresése

AZ ISO 9001 VÁLTOZÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ ELŐNYÖK

- Növekvő vezetői szerepvállalás, nagyobb fokú bevonás az irányítási rendszerbe

- Kockázat-alapú gondolkodás

- Egyszerűsített nyelvezet, azonos felépítés, azonos fogalmak

- A MIR politika és a célok öszehangolása a szervezeti stratégiával

- A tervezett eredmények elérésére történő összpontosítás

- Rugalmasság a dokumentált információ tekintetében

- Kockázatalapú gondolkodásmód

- A jobb folyamatszabályozás következtében növekvő eredményesség

- Növekvő vevői elégedettség

- Ügyfélmegtartás és növekvő vevői lojalitás

- Jobb imázs és hírnév

- Nagyobb hitelesség