Az érdekelt felek igényei és elvárásai. Az ISO 9001:2008 változatban nem került említésre az „érdekelt fél kifejezése. Az ISO 9004:2008 változatban így szerepelt: „Az ISO 9004 szélesebb értelemben koncentrál a minőségmenedzsmentre.

Az ISO 9001; a szervezeti teljesítmény szisztematikus és folyamatos javításán keresztül figyelembe veszi valamennyi érdekelt fél igényeit és elvárásait valamint a megelégedettségüket. Most már van egy előírás a releváns érdekelt felek követelményeink QMS-be történő beépítéséről. Az ISO 9000 útmutatást is tartalmaz: „Azokat tekintjük releváns érdekelt feleknek, akik jelentős mértékben kockáztathatják a szervezeti fenntarthatóságot abban az esetben, ha az igényeik és elvárásaik nem nyernek kielégítést”.
Az érdekelt felek hatással lehetnek a tervezési és a fejlesztési folyamatoknál elvárt ellenőrzés szintjére.
Az érintett felektől kapott visszajelzést be kell építeni a vezetőségi felülvizsgálat folyamatába. A minőségpolitikát szükség szerint hozzáférhetővé kell tenni az érintett felek számára.
Az érdekelt felek közé tartoznak többek között a bármilyen szolgáltatás nyújtok, a partnerek, a vevők (ügyfelek), a befektetők, az alkalmazottak, illetve a társadalom a maga egészében. Az érdekelt felek igényeink és elvárásainak meghatározása inputot képez a QMS hatókörének kialakításához.
Ne feledjük a szabvány célját: a szervezeteknek meg kell határoznia a releváns érdekelt felek körét. A szervezet – minimalista megközelítést alkalmazva ezen a területe – kizárhat a körből olyan feleket és követelményeket is, amelyek esetleg fontosak lehetnek.
A szervezet következtetéseinek hatásossága mellett a rendszer auditoroknak feltétlenül meg kell vizsgálniuk az alkalmazott kritériumokat is.

A szervezeti QM felülvizsgálata

A tervezésnél azonban nem csupán az összefügéseket és az érdekelt felek elvárásait kell figyelembe venni.
Itt felmerülhet az az ellenvetés, hogy olyan folyamatoknak, mint például a célok megállapítása vagy a források elosztása illetve a QMS egyes folyamatainak a valóságban nem mindig úgy alakul a sorrendje. Ezt a megállapítás meglehetősen igaz. Az alábbi fontos következtetések vonhatók le:

Kapcsolódások. Kapcsolat a szervezetek küldetéséhez és stratégiai irányához. 



A QMS hatókör, illetve annak módosítása. A QMS hatóköre, vagyis annak tartalma változhat. A „menedzsment rendszer” definíciója most szűkebb hatókört ír elő egy vagy több funkció vagy diszciplína részére a szervezeten belül, de az egész szervezet számára is. Bár a szabványban többé nem történik kifejezett említés a kizárásokról, a minimalisták azzal az érvvel állhatnak elő, hogy a szabványnak a menedzsment rendszerbe kötelezően beépítendő követelményei egybeeshetnek azokkal az előírásokkal, amelyek nem annyira az egész szervezetre, mint inkább csak egy vagy több funkcióra alkalmazhatók. Azok a szervezetek, amelyek így cselekednek, megnehezítik a harmadik fél általi tanúsítást igénylő vevők életét, kivéve, ha a vevők kimondottan vevőspecifikus követelményként fogják fel ezt a kérdést. Az érdekelt felek igényeinek, illetve az összefüggéseknek követelményként való hozzáadása másfelől szükségessé teheti a hatókör bővítését.

QMS kimenetek. A szabvány előírja azok meghatározását.

A kockázatok és lehetőségek azonosítása. A szabvány szerzői hangsúlyozzák, hogy az ISO  9001 mindig is kiterjedt a kockázat koncepciójára, de most már explicit követelmény. Előírás a teljes körű kockázatmenedzsment, de a kockázatokat egyenként kell meghatározni és kezelni. Vizsgálni kell a termékekre, a folyamatokra és a szállítókra vonatkozó kockázatokat is. Erőfeszítésekre  van szükség az azonosított kockázatoknak a tervezés, a folyamatkontroll és a verifikációs tevékenységek révén történő enyhítéséhez. 

Célok. Mint kulcsfontosságú elem, a szabvány korábbi verzióiból megőrzésére került azon vállalati szintű célok folyamatos alkalmazása, amelyeket azután lebontanak, majd összhangba hoznak a még specifikusabb célokkal a megfelelő szinteken és funkciókon belül szervezetben.

Mérhető és idő alapú célok. Ha sikerült elérni a célokat, a javítás érdekében újabbakat kell kitűzni. A tervezett eredmények elérése érdekében folyamatosan figyelemmel kell kísérni a mérőszámok alakulását, megtéve a szükséges intézkedéseket, ha kell. A jó mérőszámok helyes viselkedését, a rosszak viszont helytelen magatartást indukálnak. Bölcs választására van tehát szükség.
Referenciák és megjegyzések