|
Németországban jelenleg mintegy 55 000 vállalkozás rendelkezik az ISO 9001 szabvány szerinti tanúsítvánnyal, melyek döntő többsége a 2008-as verzió szerinti. Annak ellenére, hogy a német vállalatok képesek lennének a gyors átállásra, 2015-ben csak 7% tervezte az átállását az új verzióra.
Az átfogó felmérés a következő eredményhez vezetett: 2015: 7%; 2016: 37%; 2017: 40%; 2018: 46%.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a tanúsított vállalatok milyen ismerettel rendelkeznek az új ISO 9001:20015-ös szabványáról.
A felmérésben arra is rákérdeztek, hogy a tanúsított vállalatok milyen ismerettel rendelkeznek az új ISO 9001:2015-ös szabványról.
A felmérés a következő képet mutatja:
- 19%; „átfogó ismeret”
- 50%; „részletismeret”
- 26%; „csekély ismeret”
- 5%.;„nincs ismeret”
A felmérés kiterjedt néhány részletre is, melyek közül a következők érdemelnek kiemelést: 4.2. fejezet, amely az érdekelt felek követelményeinek és elvárásainak megértésére irányul. Ennél a pontnál elsősorban azonosításuk az elsődleges a következő kérdések pontos megválaszolásával:
- Kiket érintenek a felajánlott teljesítmények és termékek?
- Kinek van befolyása ezekre?
Természetesen a vevők, illetve a végső felhasználók jönnek számításba, valamint a munkatársak, külső forgalmazók, tulajdonosok, hatóságok, szövetségesek, bankok és még sokan mások.
A munkatársak igényeire a szabvány csak közvetve utal, pl. a kompetencián (felkészültség és lehetőségek az önálló munkára) vagy a munkahelyen, illetve folyamatkörnyezeten keresztül. Hasznos következtetések vonhatók le a munkatársi elégedettség részletes felméréséből, melyet a vevői elégedettség felmérésével célszerű összhangba hozni.
Ezekből a lehetett a legtöbb következtetést levonni az első átállások során.
5.1 fejezet, amely és elkötelezettséggel foglalkozik. A felső vezetés közvetlen és rendszeres közreműködését a minőségirányítási rendszer működtetésében valóságossá és láthatóvá kell tenni.
Az átdolgozandó minőségpolitikák eddig kevéssé tükrözik a vállalatvezetés hozzáállásának módosulását és az összhangot a vállalati stratégiával. Ugyanakkor a vezetés jobban figyelembe veszi a folyamat- és kockázatmenedzsmentet a napi gyakorlatban is az átállás következtében.
6.1 fejezet, amely a kockázatmenedzsment kiemelt szerepének ad helyet.
Ez a korábbi verzióban nem kapott elég teret, ami miatt a vezetés vagy külön vagy alig foglalkozott ezzel a témakörrel.
A felmérés arra mutat rá, hogy a vállalatok a kockázatmenedzsment jelentőségét és bevonását a minőségirányítási rendszerbe a realitásoknak a megfelelően ismerték fel.
Ezt igazolja, hogy az átálláshoz szükséges ráfordítást a felmérésben résztvevők a következők szerint becsülik:
- „kockázatok és esélyek felmérése, valamint az intézkedések meghozatala” 60%
- „folyamatmenedzsment és dokumentáció” 13%
- „szerepek és felelősségek meghatározása” 12%
- „belső auditorok képzése” 8%
- „belső auditok előkészítése és végrehajtása” 7%.
Az első tapasztalatok összességében azt mutatják, hogy az átállás az ISO 9001:2015 szabvány szerinti tanúsításra jól működő vállalatok esetében nem okoz különösebb nehézségeket. Ennek ellenére célszerű az előkészületeket minél előbb megkezdeni, mert már az első lépések is a jobb vállalati működést szolgálják és értelemszerűen az átállást is megkönnyítik.
Marck Bayer: Erfahrungen von Normpionieren mit der Umstellung auf ISO 9001:2015. QZ 61 (2016) 6, 32-36
|
