A nemzetközi üzleti kapcsolatokkal telített globalizált világban a szisztematikus kockázatkezelésre alkalmas eszközök fontosabbak, mint valaha. Az új ISO 9001:2015-ös szabvány szerint a minőségügyi vezetők megkapták a feladatot, hogy intenzíven és szisztematikusan foglalkozzanak a kockázatmenedzsmenttel.

• Az üzleti célokat a kockázatmenedzsment céljaival összhangban kell kialakítani. A célok összegyűjtése különösen
fontos, mivel az eredmény meghatározó az összes további folyamatlépések számára.
• A kockázatokat azon folyamatokhoz kell rendelni, amelyekből erednek. Ugyanakkor vannak olyan üzleti célok,
amelyeket nem lehetséges egy folyamathoz rendelni. Ilyen pl. egy üzem energiaellátása vagy a vállalati
image javítása.
• Minden folyamathoz egy vagy több célt lehet rendelni. Ugyanakkor minden célnak egy vagy több kockázata
lehet.
• A kockázatok értékelésére az ismert módszerek szolgálnak a terület szakembereinek és a folyamatfelelősöknek
bevonásával, akik lehetőleg teameket alkossanak.
• A szisztematikus kockázatértékeléshez ajánlatos a kategorizálás a Nohl-féle kockázatmátrix szerint. Célszerű
a kockázatelemzést és –értékelést szoftveres megoldásokkal (pl. a ConSense GmbH kockázatmenedzsment
modulja) támogatni.
Stephan Killich: Wie Risikomanagement zum Bestandteil des QM-systems wird. Qualität und Zuverlässigkeit 61(2016)4, 52-54




Folyamatorientált kockázatmenedzsment:

Az ISO 9001:2015 szerint a szervezeteknek folyamataikat egy állandó kockázatelemzésnek kell alávetniük. A
szabvány ugyanakkor nyitva hagyja azt, hogy a kockázatmenedzsment-rendszert hogyan alakítsák ki és hogyan
működtessék. Egy német autóbeszállító által kialakított folyamatorientált kockázatmenedzsment-rendszer 5 fázisból
áll, amely a gyakorlatban jól bevált:
1. fázis: Felső szintű kockázat-értékelés: Kockázat alapú gondolkodás valamennyi folyamat kockázati kritikusságának

felülvizsgálatához.

2. fázis: Folyamatok kockázat-elemzése: Az egyes folyamatokra vonatkozó szisztematikus és részletes folyamatelemzés
a kockázatok jelentőségének meghatározása céljából.

3. fázis: A kockázatmenedzsment elemzése: Működő kockázatmenedzsment módszerek elemzése a kiemelt
folyamatok vonatkozásában.

4. fázis: A kockázatmenedzsment korszerűsítése: Az egyes folyamatokra vonatkozó kockázatmenedzsment módszerek
átdolgozása és kiegészítése.

5. fázis: Integrálás a szervezeti menedzsment rendszerbe: A korszerűsített kockázatmenedzsment beintegrálása
a szervezeti menedzsment rendszerbe és annak felülvizsgálata mutatószámokkal. A kritikus tényezőkhöz a következőket sorolták: termékminőség, szállítási megbízhatóság, versenyképesség és együttműködési készség. A Minőségirányítási Osztályon – a kapott információk alapján – a 120 folyamatból 94-et azonosítottak, melyeket egy alapos folyamatelemzésnek kellett alávetni. A 49 legnagyobb kockázatú folyamat közül 46 folyamatot az FMEA segítségével lehetett kezelni. A cikkben leírnak egy konkrét kockázatot, amely az előállíthatóság elemzésénél előforduló helytelen helyzetmegítélésből adódhat. Ez a szállítási határidő csúszásait idézheti elő. A megfelelő szoftver alkalmazásával ez a kockázat azután lényegében kiküszöbölhetővé vált.

Cikk forrása: Tobias Pickshaus und Mitarbeiter: Prozessorientiertes Risikomanagement nach ISO 9001:2015
Qualität und Zuverlässigkeit 60(2015)12, 28-31
MP