Egy felmérés szerint* majd 50 000 szervezetet érint az ISO 9001:2015-ös verzióra való átállás. Nem kapkodják el az áttérést, ugyanis a standard megjelenése óta az érintett szervezetek 40%-a vezette be az új irányelveket a mindennapi működésbe, annak ellenére, hogy az érintettek fele csak csekély ismerettel rendelkezett az átállás megkezdése előtt.

Elmondható, hogy tapasztalat tekintetében előrébb járnak a német vállalatok a magyar szervezetekkel szemen. A szabvány újabb értelmezéseire adott válaszokból azonban tanulhatunk, tovább gondolhatjuk. Itt van mindjárt a felső vezetőség felelősségének témaköre. Ugyanis a top management, irányítási rendszerben való közreműködését igencsak „láthatóvá” kell tenni, ami, a korábbi bevált gyakorlat miatt nehézkesebbnek bizonyul.
Az érdekelt felek körének meghatározása a másik, alapvető elem, amellyel foglalkozni kell, meg kell határozni azokat a szereplőket, akiket érintenek a termékek, a teljesítmények, illetve akiknek ráhatása van a termék és vagy szolgáltatás minőségére. A minőségpolitikát pedig kevésbé a terminológia, sokkal inkább a vezetés hozzáállása kapcsán célszerű átgondolni, összhangban a kockázatértékelési konzekvenciákkal és a szervezeti stratégiával.
A kockázatkezelés -annak ellenére, hogy valamilyen szinten a 2008-as verzióban is megtalálható- hangsúlyos szerepet kapott a minőségmenedzsment folyamatai között. Ez a gyakorlatban is megmutatkozik, ugyanis a felmérésben a kockázatok és lehetőségek azonosítása és az intézkedések meghozatala 60%-ban hangsúlyos a ráfordításokat tekintve.
Az eddigi németországi tapasztalatok szerint azoknál a szervezeteknél egyszerűbb, ahol a 2008-as minőségirányítási szabványhoz illeszkedő rendszer működése megfelelő volt.


*Marc Bayer: erfahrungen von Normpionieren mit der Umstellung auf ISO 9001:2015. QZ 61 (2016) 6, 32-36