A munkavédelmi törvény júliusi módosítása nyomán a vállalkozások jelentős részének munkavédelmi képviselőt kell kijelölnie az év végéig. Az ezzel kapcsolatos teendőkre hívta fel a figyelmet a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

A munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) 2016. július 8. napján ismételten módosult. A munkavédelmi képviselőkre vonatkozó változásoknak megfelelő új szabályozás kialakításának vagy a régi szabályok kiegészítésének a törvénymódosítás hatálybalépését követő hat hónapon belül szükséges eleget tenni – ellenkező esetben bírságra lehet számítani. A Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője, dr. Bán Gergely segítségével összegyűjtöttük a legfontosabb, gyakorlati tudnivalókat a témában. Fontos megfogadni a tanácsokat, mert a bírság a félmillió forintot is elérheti!

Lássuk, mi is volt a legfontosabb változás?

Az eddig hatályban lévő Mvt. alapján munkavédelmi képviselőt annál a munkáltatónál kellett választani, ahol a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) hatálya alá tartozó munkavállalók száma elérte az ötven főt. A jelenlegi szabályozás alapján munkavédelmiképviselő-választást kell tartani minden (nem csak az Mt. hatálya alá tartozó) munkáltatónál, ahol a munkavállalók száma eléri a húsz főt.

Miért választanak munkavédelmi képviselőt?

A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak maguk közül képviselőt vagy képviselőket (azaz munkavédelmi képviselő(ke)t) választani.

A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében köteles a munkavállalókkal, illetve munkavédelmi képviselőikkel tanácskozni, valamint biztosítani részükre a lehetőséget, hogy részt vehessenek az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedés kellő időben történő előzetes megvitatásában.

Ki kezdeményezheti a munkavédelmiképviselő-választást?

Ha a munkáltatónál működik már munkavédelmi képviselet, a választás kezdeményezésre a munkavédelmi bizottság (ha a munkavédelmi képviselők száma eléri a hármat, akkor munkahelyi munkavédelmi bizottságot hozhatnak létre), ennek hiányában a munkavédelmi képviselők együttesen jogosultak.

Ha a munkáltatónál nem működik munkavédelmi képviselet, a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy – ezek hiányában – a munkavállalók többsége kezdeményezheti a képviselő-választást. E kezdeményezések hiányában a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat az Mvt. vonatkozó rendelkezéseiről.

Mi a teendője a munkáltatónak, ha az új szabályozás hatálya alá került?

Elsősorban szükséges átvizsgálnia a belső utasításait annak érdekében, hogy azok ne tartalmazzanak a törvényi szabályozással ellentétes elemeket, továbbá meg kell hoznia az új szabályozáshoz igazodó szükséges intézkedéseket.

Amennyiben eddig nem volt munkavédelmi képviselet a munkáltatónál, a munkáltatónak szükséges tájékoztatnia a munkavállalókat a képviselő-választás lehetőségéről. A választás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

Amennyiben a munkáltatónál már korábban is volt munkavédelmi képviselet, a munkáltató feladata a feltételek megteremtésén, illetve megtartásán túl a jelenlegi képviselők mandátumának lejártát követő választások lebonyolítására korlátozódik.

Mi a helyzet a 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatókkal?

Az Mvt. erre kétféle megoldási lehetőséget kínál. Egyrészt lehetővé teszi, hogy a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy – ezek hiányában – a munkavállalók többsége kezdeményezze a képviselő-választást. Ebben az esetben is a munkáltatót terheli a választás lebonyolítása és a feltételek biztosítása.

Amennyiben képviselő-választásra nem kerül sor, a munkáltatónak a munkavállalókkal szükséges tanácskoznia a törvényben meghatározott tárgykörök tekintetében.

Hogyan és mennyi időre választhatnak a munkavállalók képviselőt?

Az Mvt. rendelkezései szerint a munkavédelmi képviselőket egyenlő, titkos és közvetlen szavazással kell megválasztani, és megbízatásuk öt évre szól. A megválasztásukra, a megbízatásuk megszűnésére, visszahívásuk, működésük rendjére az Mt.-nek az üzemi tanács tagjaira, illetve az üzemi megbízottakra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A megválasztott képviselő személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell.

Ki választható munkavédelmi képviselőnek?

Az a cselekvőképes munkavállaló választható munkavédelmi képviselőnek, aki – az újonnan alakult munkáltatót kivéve – legalább hat hónapja a munkáltatóval munkaviszonyban áll, és az adott telephelyen dolgozik. A választhatóságnak nem feltétele a határozatlan idejű munkaviszony, azonban ebben az esetben a választásra jogosultakat célszerű tájékoztatni a határozott idejű munkaviszony tényéről.

Nem választható munkavédelmi képviselőnek az, aki munkáltatói jogot gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja, vagy aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

Meddig kell a képviselő-választást megtartani?

A választást az Mvt. módosításának hatálybalépésétől (tehát 2016. július 8. napjától) számított hat hónapon belül, tehát legkésőbb 2017. január 8. napjáig kell megtartani. Amennyiben nem történik meg a munkavédelmi képviselő megválasztása, akkor bírságolásra kerülhet sor, mely 50 ezer és 10 millió forint közötti összeg lehet. Ám ha a munkavédelmi képviselő választásának elmulasztása mellett más munkavédelmi előírást is megsértenek, akkor a hatóság a bírságot további 20 százalékkal növelheti.

„Összefoglalva tehát elmondható, hogy a törvénymódosítás, a jogalkotó akaratának megfelelően, a gazdasági viszonyokhoz igazodva sokkal szélesebb körben tette lehetővé a munkavállalók számára a munkavédelmi képviselők választásának lehetőségét, mint a korábbi szabályozás” – mondta dr. Bán Gergely.

Cikk forrása: www.piacesprofit.hu/kkv_cegblog/veszesen-kozeleg-a-hatarido-2/