Almaautomata: kóla helyett gyümölcslevet ihatnak az irodisták

 







Egy Hajdú-Bihar megyei cég a hipermarketek polcai után automatáival az irodákba is betörni készül, hogy a dolgozók kólaadagját gyümölcslére cserélje.


Képzelje el, hogy amikor a monitor előtt hátradőlve nyújtózik egyet, majd rövid szünet gyanánt meglátogatja az italautomatát, nem egy kólával, vagy ugyanazon gyártó ásványvizével tér vissza asztalához, hanem egy pohár adalékanyag mentes almalével. Ez a budapesti Magnet Bank dolgozói számára már a hétköznapok része, és rajtuk kívül 10-15 másik irodában is megtalálható a Derecskei Gyümölcsös automatája. Persze nem valószínű, hogy a megoldás kiváltja majd a nagy multik automatáit, mindenesetre megnéztük, mit csinálnak másképp Derecskén, ha a sokféle problémával küszködő ágazatban ilyen projektekbe is bele mernek vágni.

Befektetés és környezettudatos megoldások

Szabó Imre ügyvezető szerint az ágazat gondjait – a munkaerőhiány és az orosz embargó mellett – a korszerűtlen ültetvények is okozzák: egyszerűen elavult, húsz-harminc éves ültetvényszerkezeten termel a gazdák zöme.

„Ahhoz, hogy első osztályú almát lehessen termelni, befektetésre is szükség van. Mi hektáronként 14 millió forintot költöttünk az ültetvény korszerűsítésére”
– mondja a 100 hektárt kezelő Derecskei HAVITA-TÉSZ Mezőgazdasági Zöldség-, Gyümölcsértékesítő Szövetkezet ügyvezetője. Nem mindegy ugyanis, hogy egy gazda a harmadosztályú alma kilójáért járó tizenegynéhány forintos felvásárlási árat kapja, vagy az első osztályúért járó, körülbelül 100 forintot.

A szövetkezet ültetvényeinek 50 százaléka fölött például jégvédőháló feszül, ami nemcsak a jégkártól védi meg a fákat, hanem kevesebb a kipárolgás (vagyis nem kell annyi öntözővizet felhasználni), kevesebb a rovar, és még a napégés ellen is védelmet nyújt. Mindemellett csepegtetős öntözőrendszert is kiépítettek.
„A bio-minőséget ugyan nem tudjuk biztosítani, de különböző környezettudatos megoldásokkal törekszünk rá, hogy a lehető legkevesebb permetezőszert használjuk. A rovarok elleni küzdelemben például a madarakat hívtuk segítségül, és 1400 madárodút telepítettünk az ültetvényekbe. Nyáron itatjuk, télen etetjük őket, ugyanis egy cinkepár 60 kilogramm kártevőt pusztít el évente.”

A jó minőségű derecskei alma a magyar és külföldi hiperek polcain is megtalálható, a kevésbé jó minőségből pedig almalé lesz. A feldolgozott termék szintén bekerül a boltokba, de a weboldalon is megrendelhető, illetve most indul az irodai program, amelynek italautomatáival a nagyobb vállalkozásokat célozzák meg.

Szemléletformálás programokkal

A cég nemcsak az értékesítésre törekszik, hanem szemléletformálással is próbálja alakítani a fogyasztói szokásokat: Gyümölcsös Kalandok nevű programjukon több mint ezer családot, kertpedagógiai programjaikon csak ezen az őszön több mint 3 ezer iskolást és óvodást látnak vendégül. A programok célja, hogy játékos feladatokkal próbálják elérni az alma iránti elköteleződést. Az iskolai program keretében pedig közel 20 ezer diák jut friss almához.

A cég 130 állandó alkalmazottat foglalkoztat, de szezonban ez további 150 fővel egészül ki. „Egy hektárra durván egy munkás jut, szemléltetésképpen a gabona esetében ugyanez az arány 200 az egyhez” – mutat rá az ágazat magas humán erőforrás igényére Szabó. Éppen ezért jellemző a szektorra a feketézés: sokan így próbálják lefaragni költségeiket, ami nem könnyíti meg a derecskeiek dolgát az árversenyben. „A természetességnek azonban ára van” – mondja Szabó.  

 

Cikk forrása: www.hvg.hu/businessmagazin/20161027_almaautomata_derecskei