Sokat hallani mostanában arról, hogy a vásárlók egyre tudatosabbá válnak, és a felelős cégeké lesz a jövő. Sok kkv ilyenkor csak legyint, hisz a többségüknek nincs pénze látványos CSR programokra vagy nagy zöldítő akciókra. De lehet, hogy amit csinál, már most fenntarthatóbb, mint gondolja.
A tudatos vásárló definiálására fogyasztóvédelemnek is megvan a maga konstrukciója, ezt azonban a környezetvédők hiányosnak és egyoldalúnak érzik. Kicsit sarkítva: a klasszikus fogyasztóvédelem szerint tudatos vásárló az, aki nem hagyja, hogy átverjék. Aki tisztában van fogyasztói jogaival, és él is velük.

Aki tájékozódik az árakról, a termékek minőségéről, a kapcsolódó szolgáltatásokról, és a legjobb ajánlatot választja ki.

Mindez valóban fontos. Egyre többen gondolják viszont azt, hogy a tudatos vásárlás ma többet kell, hogy jelentsen annál, hogy képviseljük és érvényesítjük saját jogainkat és érdekeinket. Az is fontos, hogy etikailag és környezetileg is tudatosak legyünk, ami azt jelenti, hogy saját magunkon túl másokra is tekintettel vagyunk. Másokra, azaz a többi emberre, a jövőben megszületendő gyermekeinkre, unokáinkra, vagy éppen az állatokra, növényekre, a Föld jövőjére. A tudatos vásárlók tehát olyan fogyasztói döntéseket hoznak, amelyekkel nem csak mi, emberek járunk jól, hanem a bolygó is. Az ilyen tudatos vásárló döntései alapvető értékeket tükröznek: hitet az igazságosságban, a méltányosságban, és az ökológiai felelősségben.

Felelősségvállalás helyett közös értékteremtés – röviden így fogalmazható meg a legújabb fenntartható cégműködési elv. Ami tulajdonképpen lehet, hogy egyáltalán nem is új. Az viszont biztos, hogy mindenki jól jár vele. Tényleg.

A cégeket is érinti

Minden komoly környezetvédelmi kutatás azt mutatja ki, hogy túl sok anyagot, energiát veszünk ki a környezetünkből, és túl sok szennyezést, hulladékot engedünk vissza. Mindeközben visszafordíthatatlan ökológiai károkat okozunk. A számítások szerint azonban az ökológiai katasztrófáért korántsem pusztán az emberiség növekvő létszáma a felelős, hanem sokkal inkább a fejlett országok pazarló életmódot folytató lakossága: az összes anyag- és energiafelhasználás 80 %-a a világ összlakosságának mindössze 20 %-át adó fejlett országokban (köztük hazánkban) realizálódik! Megfordítva: az emberiség 80 %-ára jut az erőforrások 20 %-a…

A vállalatok igyekeznek kitalálni, mi tetszene a fogyasztóknak, és a szerint alakítani működésüket. De a fogyasztás már jóval több, mint egyszerű gazdasági tevékenység: társadalmi, kulturális, sőt pszichológiai jelentőséggel bír. A reklámok és a kereskedelmi média manapság jobban befolyásolja azt, hogy mit gondolunk, hogyan beszélünk a világról, mint a „magaskultúra”. Személyes identitásunk pedig gyakran kibogozhatatlanul összefonódik a vásárolt termékek imidzsével. A fenntarthatóság, tudatosság, felelősség pedig olyan üzenetek, amelyeket szerencsére egyre többen tartanak vonzónak.

Vállalkozói szempontból is fontos tisztában lennünk azzal, hogy a fogyasztás jóval több, mint puszta materiális tevékenység. Minden embernek szüksége van arra a tudatra, hogy amit csinál, annak értelme, értéke van. A maguk módján a reklámok is ezt igyekeznek elhitetni: szerintük egy autó megvásárlása tulajdonképpen önmegvalósítás, amely révén olyan magasabb rendű értékeket kapunk kézhez tárgyiasult formában, mint a szabadság és az önállóság.

Egy tudatos vásárlónál is alapvetően az hat, ha reális érvek szólnak az egyik termék mellett, a másikkal szemben. Azonban ez nem feltétlenül annyi, hogy az egyik olcsóbb, mint a másik. Tudatos vásárlói megközelítésében az olcsó termék lehet, hogy drágább, mert többet kell belőle felhasználni, vagy nem bomlik le magától és a tudatos vásárló számol az ebből adódó környezetterheléssel.

Miért ne építhetné egy kisvállalkozó is erre a saját brandjét?

A kisvállalkozók közül sokan szenvedélyesen kötődnek ahhoz, amivel foglalkoznak. Így könnyen, őszintén és hitelesen meg tudják mondani, hogy mi az értelme és értéke a terméküknek, szolgáltatásuknak. Az elhivatottság pedig nagyon hatásos!

A kis cégeknél az is jellemző, hogy elkötelezettek a kollégáik iránt, akik közül sokszor sokan évek, évtizedek óta dolgoznak a cégeknél. Ez sok kkv számára természetes, de vegyük észre, hogy milyen fontos dolog! Míg más olcsó termékek vásárlásával talán éppen a gyerekmunkát vagy más emberi szenvedést támogat egy vásárló, az Ön cége, hány embernek biztosítja helyben a megélhetést?

Mezőgazdasági termények esetén  az is számít, hogy egy termék azért olcsó-e vajon, mert az a cég, aki kínálja a génmanipulációban érdekelt; amely kozmetikai célokra is állatkísérletek folytat? Ha az Öné nem ilyen, hirdesse, öles betűkkel, mert ez manapság érték. Az Ön terméke nem termel hulladékot?

A messziről jött termékről keveset tudunk. Pedig talán elborzadnánk, ha tudnánk, hogy a márkás sportcipő milyen elképesztően megalázó és kizsákmányoló munkakörülmények között készült valahol Délkelet-Ázsiában. Az Ön terméke a fogyasztóhoz közel, az országhatáron, a régión, esetleg a településen belül készül, ahol értékesítik? Természetes anyagokat tartalmaz? Ezek mind mind olyan tények, amelyekre a nagy cégek profi marketingesei egész reklámkampányokat építenek fel. Tegyen így Ön is!

Így egy kisvállalkozó arra is építhet brandet, hogy aki nála vásárol az valóban tudatos vásárló legyen, vagy az által váljon azzá, hogy őt választja. Kaphat a vevő a blokk mellé matricát, kitűzőt, amivel megkülönböztetheti magát, felhívhatja a figyelmet az ökotudatosság lényegére – és egyúttal a vállalkozásunkra is.

Így jöhet létre egy igazán win-win helyzet, ahol a cég, a fogyasztó, és persze a bolygó is jól jár.

Cikk forrása: http://www.piacesprofit.hu

Kép forrása: FreeDigitalPhotos.net/Feelart