Az elmúlt években a home office elsősorban a munkaszervezés, a munkavállalói elégedettség és a termelékenység szempontjából került a figyelem középpontjába. Az energiaárak emelkedése és az egyre gyakoribb nyári hőhullámok azonban új kérdéseket vetettek fel, például azt, hogy energiahatékonysági szempontból valóban előnyösebb-e, ha a dolgozók otthonról dolgoznak?
Évek óta számos vállalat alkalmazza azt a megoldást, hogy energia-megtakarítási célból munkavállalóit otthoni munkavégzésre irányítja. Bár az intézkedés első látásra egyértelmű megtakarítást ígér, a kérdés valójában jóval összetettebb, hiszen a különböző érvek sokszor csak az energiafelhasználási rendszer egy-egy részét vizsgálják.
Az irodaépületek energiafogyasztásának sajátosságai
Sokan gondolhatják úgy, hogy egy iroda energiafogyasztását elsősorban a számítógépek és a dolgozók által használt eszközök jelentik. A valóságban azonban ezek csak kisebb részét teszik ki az összes villamosenergia-felhasználásnak. Egy korszerű irodaépület energiaigényének jelentős részét nem a munkavállalók által használt számítógépek és egyéb informatikai eszközök adják, hanem az épület működését biztosító rendszerek, így különösen a fűtési, hűtési és szellőztető (HVAC) berendezések, a központi légtechnika, a világítás, a liftek, a konyhák és közösségi terek üzemeltetése, a biztonságtechnikai rendszerek, valamint az egyéb épületgépészeti berendezések energiafelhasználása. Amennyiben egy teljes irodaépület bezárható, ezek jelentős része leállítható vagy minimális üzemmódra állítható, ami valóban számottevő energia-megtakarítást eredményezhet.
Mi történik eközben az otthoni munkavégzés során?
Kétségtelen, hogy a home office nem szünteti meg az energiafelhasználást, hanem annak egy részét az irodaépületekből a munkavállalók otthonaiba helyezi át. Az otthoni munkavégzés során ugyanis ugyanúgy villamos energiát fogyasztanak a munkavégzéshez szükséges eszközök, valamint adott esetben a hűtési vagy fűtési rendszerek is. Mindez azonban csak a teljes energiafelhasználási egyik oldala, ezért önmagában nem elegendő a home office energetikai hatásának megítéléséhez. A számítógép, a monitor, az internetkapcsolat, a világítás, valamint a nyári időszakban esetenként a klímaberendezés is villamos energiát igényel. Ugyanakkor az otthoni energiafelhasználás jellemzően lényegesen kisebb léptékű, mint egy teljes irodaépület üzemeltetéséhez szükséges energiaigény. Ennek egyik oka, hogy a legtöbb esetben a munkavállaló csupán egyetlen helyiséget használ és – ha szükséges – kizárólag azt hűti. Emellett nem minden háztartás rendelkezik klímaberendezéssel, ahol pedig igen, ott az sem feltétlenül működik folyamatosan. Gyakori az is, hogy a dolgozó olyan helyiségben végzi a munkáját, amelyet egyébként is használnának és klimatizálnának, így a többletfogyasztás korlátozott. Mindezek következtében az otthoni munkavégzésből eredő többletenergia-felhasználás számos esetben kisebb lehet annál az energiamegtakarításnál, amely egy teljes irodaépület vagy telephely ideiglenes bezárásával érhető el.
Valóban hatékonyabbak a központi klímaberendezések?
Egy nagy irodaépület központi hűtőrendszere energiahatékonyabb, mint számos kisebb lakossági klímaberendezés, hiszen a korszerű VRF-rendszerek és központi folyadékhűtők általában magasabb hatásfokkal működnek, fejlettebb szabályozhatósággal rendelkeznek, és kedvezőbb fajlagos energiafelhasználást biztosítanak, mint az egyedi lakossági berendezések. Egy irodaépület hűtési rendszere azonban nem csupán a munkavállalók közvetlen munkaterületét szolgálja ki, hanem a folyosók, tárgyalók, recepciók, közösségi terek, valamint sok esetben több ezer négyzetméternyi egyéb épületrész klimatizálását is biztosítja. Ezzel szemben egy otthon dolgozó munkavállaló jellemzően csupán egyetlen, körülbelül 15–20 m² alapterületű helyiséget hűt, vagy adott esetben egyáltalán nem használ klímaberendezést. Ennek következtében a központi hűtőrendszerek kedvezőbb műszaki hatásfoka nem feltétlenül eredményez alacsonyabb teljes energiafelhasználást, mivel a klimatizált alapterület nagysága és az üzemeltetett infrastruktúra léptéke jelentősen eltér az otthoni munkavégzés körülményeitől.
Az utazás, ingázás szerepe
Az energiafelhasználás elemzéséből gyakran kimarad az egyik legjelentősebb tényező, a munkába járás energiaigénye és környezeti hatása. Amennyiben több száz vagy akár több ezer munkavállalónak nem kell naponta beutaznia a munkahelyére, jelentősen csökken az üzemanyag-felhasználás, mérséklődik a közlekedési torlódások mértéke, csökken a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás, valamint a tömegközlekedési rendszerek energiaigénye is kisebb lehet. Bár az üzemanyag és a villamos energia eltérő energiahordozók, országos energiafelhasználási és környezetvédelmi szempontból egyaránt figyelembe veendő tényezők, ezért a home office hatásának értékelésekor az ingázás elmaradásából származó előnyöket sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Mit mutatnak a nemzetközi kutatások?
A COVID–19 járványt követően számos nemzetközi kutatás vizsgálta az otthoni munkavégzés energiahatékonysági és környezeti hatásait. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a heti egy-két napos home office általában csökkenti az összes energiafelhasználást és a kapcsolódó kibocsátásokat, mivel az ingázás mérséklődése és az irodák részleges kihasználatlansága kedvező egyenleget eredményez. A teljes, heti öt napos otthoni munkavégzés hatása ugyanakkor már jelentősen függ az irodaépületek energiahatékonyságától, a munkavállalók lakáskörülményeitől és az otthoni energiafelhasználási szokásoktól. A kutatások arra is rámutatnak, hogy a legnagyobb energia- és kibocsátáscsökkentés sok esetben nem magából az iroda villamosenergia-fogyasztásának csökkenéséből, hanem az ingázás elmaradásából származik. A tényleges eredményeket ugyanakkor jelentősen befolyásolja, hogy az irodaépület valóban bezárható és energiahatékonyan leállítható-e, vagy továbbra is részleges kihasználtsággal működik, hiszen utóbbi esetben az épület alapüzemeltetésének energiaigénye továbbra is fennmarad.
A rendszerszemlélet fontossága
Nem szabad csupán az energiaellátási rendszer egyetlen elemére koncentrálni. A home office energiahatékonyságának objektív megítéléséhez rendszerszintű elemzésre van szükség, amely egyszerre veszi figyelembe az irodaépület teljes energiaigényét, az otthoni munkavégzésből eredő többletfogyasztást, az ingázás elmaradásából származó energiamegtakarítást, az épületgépészeti rendszerek működését, az iroda tényleges kihasználtságát, valamint a munkavállalók lakhatási és energiafelhasználási körülményeit. Csak ezen tényezők együttes értékelése alapján dönthető el, hogy egy adott szervezet esetében az otthoni munkavégzés valóban nettó energia- és kibocsátáscsökkentést eredményez-e. Ez jól mutatja, hogy a kérdésre nincs minden helyzetben alkalmazható, általános válasz, a megfelelő következtetéshez mindig a teljes rendszer működését kell vizsgálni.
Az energiahatékonyság nem az energiafelhasználás áthelyezéséről, hanem annak tényleges csökkentéséről szól. Ennek megítéléséhez nem elegendő egyetlen fogyasztási elem vizsgálata; a teljes energiafelhasználási láncot kell értékelni, hogy megalapozott következtetés vonható legyen le az intézkedés valódi hatásáról.
Az energiahatékony szervezetek nem pusztán kevesebb energiát fogyaszt, hanem tudatosan alakítja energiafelhasználását: azok, akik ISO 50001 szabványt értőn alkalmazzák, pontosan tudják, melyek a lényeges energiafelhasználási területeik, melyek a lényeges fogyasztóik, és a teljes működésüket rendszerszinten elemezve alternatív megoldásokat dolgoztak ki az energiafogyasztás csökkentésére, beleértve a vészhelyzetek kezelését.
Azok a vállalatok, amelyek időben beruháztak korszerű épületüzemeltetési megoldásokba, energiahatékonysági fejlesztésekbe és megújuló energiaforrásokba, ma nemcsak alacsonyabb működési költségekkel dolgoznak, hanem sokkal felkészültebben képesek alkalmazkodni az energiaellátás bizonytalanságaihoz és a jövő kihívásaihoz. Az energiahatékonyság ezért már nem csupán költségcsökkentési eszköz, hanem a hosszú távú üzleti fenntarthatóság és versenyképesség egyik meghatározó pillére.
Felhasznált források: Tao, Y. és mtsai. (2023). Climate mitigation potentials of teleworking are sensitive to changes in lifestyle and workplace rather than ICT usage. Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS). A kutatás eredményeit a Nature is ismertette; Hook, A., Court, V., Sovacool, B. K., & Sorrell, S. (2020). Does telecommuting save energy? A critical review of quantitative studies and their research methods. Energy and Buildings, 225, 110298; Shi, Y., Sorrell, S., & Foxon, T. (2023). The impact of teleworking on domestic energy use and carbon emissions: An assessment for England. Energy and Buildings, 287, 112996.