Az energiagazdálkodás ma már nem csupán költségoptimalizálási kérdés, hanem jogszabályi megfelelési és versenyképességi tényező is. A vállalatok számára két meghatározó eszköz áll rendelkezésre az energiafelhasználás strukturált kezelésére: az energetikai audit és az ISO 50001 szerinti energiagazdálkodási irányítási rendszer. A két megoldás célja hasonló, azonban jogi státuszuk, mélységük és stratégiai jelentőségük eltérő.
Az energetikai audit elsődlegesen jogszabályi kötelezettségből fakad. A nagyvállalatok számára meghatározott időközönként előírt vizsgálat célja az energiafelhasználás átfogó feltérképezése, a jelentős energiafelhasználási pontok azonosítása és a megtakarítási potenciál feltárása. Az audit jellemzően külső szakértő bevonásával készül, és egy adott időszak energiafogyasztási adatain alapuló elemzést, valamint intézkedési javaslatokat tartalmaz. A folyamat eredménye egy jelentés, amely megfelelési szempontból teljesíti a jogszabályi elvárást.
Ugyanakkor a szabályozási környezet lehetőséget biztosít arra, hogy a tanúsított ISO 50001 rendszerrel rendelkező szervezetek mentesüljenek az önálló energetikai audit kötelezettsége alól. Ez az audit-mentesség azon az elven alapul, hogy a folyamatosan működtetett, tanúsított energiagazdálkodási rendszer magasabb szintű kontrollt biztosít, mint az időszakos vizsgálat. A mentesség feltétele, hogy a rendszer ténylegesen lefedje a szervezet teljes energiafelhasználását, és annak működése auditálható módon igazolt legyen.
Az ISO 50001 nem egyszeri elemzés, hanem irányítási rendszer. A szabvány előírja az energiapolitika kialakítását, a jelentős energiafelhasználások azonosítását, az energiateljesítmény-mutatók meghatározását, valamint a célok és intézkedési tervek rendszeres felülvizsgálatát. A működés ciklikus logikára épül, amely biztosítja a folyamatos fejlesztést és a vezetői szintű felügyeletet. A rendszerbe integrált mérési, monitoring- és belső auditmechanizmusok révén az energiagazdálkodás a szervezet mindennapi működésének részévé válik.
A döntés, hogy elegendő-e az energetikai audit, vagy indokolt az ISO 50001 tanúsítás, több tényezőtől függ. Azoknál a szervezeteknél, ahol az energiafelhasználás jelentős költségtényező, vagy ahol a beszállítói láncban elvárás a tanúsított irányítási rendszer, az ISO 50001 versenyelőnyt jelenthet. A tanúsítás nemcsak jogszabályi mentességet biztosíthat, hanem bizonyítható, auditált működést is igazol a partnerek és a finanszírozók felé.
Ezzel szemben azok a vállalatok, amelyek energiafelhasználása kevésbé komplex, és amelyek számára a jogszabályi minimumteljesítés az elsődleges cél, az energetikai auditot választhatják költséghatékony megoldásként. Az audit ebben az esetben megfelelő eszköz lehet a megtakarítási lehetőségek feltárására és a megfelelés igazolására, ugyanakkor nem épít ki tartós irányítási keretrendszert.
Stratégiai szempontból a különbség abban ragadható meg, hogy az energetikai audit projektjellegű megfelelési eszköz, míg az ISO 50001 rendszer működési struktúra. Az audit egy adott időpontban ad képet az energiafelhasználásról, míg a tanúsított rendszer folyamatos kontrollt és fejlesztést biztosít. A kérdés tehát nem kizárólag az, hogy kinek kötelező, hanem az is, hogy mely szervezet kívánja az energiagazdálkodást hosszú távon integrált vállalatirányítási területként kezelni.
Az ISO 50001 és az energetikai audit közötti választás így nem pusztán megfelelési döntés, hanem irányítási és versenyképességi kérdés is. Az a szervezet, amely az energiát stratégiai erőforrásként kezeli, jellemzően a tanúsított rendszer irányába mozdul el, míg a minimumkövetelmény teljesítésére törekvő vállalat számára az audit is elegendő lehet. A lényeg azonban mindkét esetben az, hogy az energiafelhasználás átlátható, mérhető és dokumentált módon kerüljön kezelésre.