Frederick W. Taylor nevéhez kötődik az legújabb kori minőségirányítás kezdete. Főmérnökként a munkafolyamatok tökéletesítésén tevékenykedett, így elméletek és irányítási keretek tucatjait dolgozta ki.
Az utóbbi időkben egyre több direkt és indirekt módszerrel motiválják a cégeket az állami szervek, hogy működésükbe integráljanak valamilyen irányítási rendszert. A legtöbbször elvárt tanúsítványok az energiaügyre és a környezetvédelemre vonatkoznak. Belátható, hogy az energia és környezettudatosság növelése követendő tendencia, melyek pozitív állami beavatkozásokkal és nyomás gyakorlással – persze megfelelő mederben tartva – átcsaphat egy öngerjesztő folyamatba, melynek eredményeként felgyorsul a felzárkózásunk a nyugathoz.
Minőségirányítási formák
Már sok szó esett a mérések fontosságáról, a hiteles adatok relevanciájáról. Most nézzük át röviden, milyen rendszerben képzeli ezt egy új szabályozás.
Magyarországon pillanatnyilag kevésnek mondható azon szervezetek száma melyek energiairányítási rendszerszabványt használnak. Szakemberek azonban energiaügyi tanúsítványok emelkedését várják párhuzamosan többi minőségirányítási rendszerrel. Röviden foglaljuk össze, milyen részterületeken nyújthat segítséget az új rendszer. Először is friss, releváns adatok nyerhetők az energiahatékonyságról. A vállalatok így képet kapnak az energiafelhasználásukról és az energiafogyasztásukról. Az eredmények felhasználásával pedig új dimenziók nyílnak az előirányzatok tervezésében, valamint tartásában, a követelmények teljesítésében és a vállalati energiapolitika hatékony művelésében.
Európa közössége mindig is kiemelten kezelte a környezettudatosság kérdését. Habár helye van a fanyalgók kritikáinak, melyek a meg nem valósított és a hanyagul követett projekteket illetik, mégis láthatóak a törekvések.
Jelen cikksorozat az irányítási szabványok egyik talán leglényegesebb alfajtájával, az energetikai irányítással foglalkozik. Az irányítási rendszerek ezen típusa több érdemi szempontot is lefed a vállalati progresszió területén. Először is az energia megtakarítást valósítja meg egy helyesen megtervezett rendszer. Azaz pénzt spórol a szervezetnek. Másodszor az energia hatékonyságot növeli. Ezt legegyszerűbben a termelés optimalizálásaként, majd annak növeléseként lehet használni. Harmadszor, a tudatos energia felhasználás fejlesztése okán kerülhet szóba az energetikai szabályozás. Itt a termelés kontrolláltsága és a környezettudatosság nélkülözhetetlen értékeivel tudnánk a legrelevánsabban érvelni a bevezetés és folytonos felhasználás mellett.
Mintegy ötezer pályázat érkezett október elejéig a mikro-, kis- és középvállalkozásoktól (mkkv) a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében eddig meghirdetett 631 milliárd forint forrásra – Írja a Piac&Profit. A Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára hozzátette: "24 pályázatot hirdettek már meg, ezeket az év végéig további 28 követi, az idén a GINOP keretében 2020-ig rendelkezésre álló 2700 milliárd forint egyharmada, 900 milliárd forint válik elérhetővé az mkkv-knak gazdaságfejlesztésre, foglalkozásbővítésre, illetve kutatási, fejlesztési és innovációs célok (K+F+I) megvalósítására." Az alábbiakban a Piac&Profit cikkét idézzük:
"Egy olyan problémamegoldó módszer alkalmazását szeretném bemutatni, melyet a MARS Inc.-n belül több gyártó egységben sikerrel alkalmazzunk, többek között a Csongrád-bokrosi állateledel gyárban is. Pár éves tapasztalatot szeretnék megosztani és bemutatni, hogyan működik ez a metódus.
"A II. világháborút követően Japánban minőségforradalom ment végbe. A béke velejárójaként a kereskedők a háborút szolgáló termékek helyett a közembereket és civileket szolgáló javak termelésébe kezdtek. Kezdetben Japán a silány minőségű exportjáról volt hírhedt, ezért a nemzetközi piacon nem igazán volt keletje a termékeiknek. A japán szervezetek ezt megelégelték, és belátták: ahhoz, hogy sikeresek legyenek, és felzárkózzanak a többi országhoz, új gondolkodásmódra van szükség. Ennek során újrafogalmazták a minőséggel kapcsolatos gondolkodásmódjukat.
"A természetvédelemmel kapcsolatos törekvések konzervatív jellegűek: a "természetvédők" nem a "természetet" akarják megvédeni, hanem a természet megszokott jellegét, egy olyan ökológiai állapotot, amely csak annyira "természetes" vagy "nem természetes", mint bármely más állapot." (Wolfgang Behringer)
A Gazdasági és Üzleti Kutatások Központja (CEBR) jelentésben dolgozza fel, mennyiben járulnak hozzá a minőségmenedzsment kezdeményezések a vállalkozás, így az adott nemzetgazdaság fejlődéséhez?