|
Tedd próbára tudásodat, töltsd ki a tesztet és ellenőrizd az eredményt a megoldókulcs alapján.
1. Az MSZ EN ISO 9001:2015 szabvány melyik fejezetében fogalmaz meg követelményeket a kockázatokkal kapcsolatban? (több válasz is lehetséges)
a) 4.3. A minőségirányítási rendszer alkalmazási területének meghatározása
b) 5.1.2. Vevőközpontúság
c) 4.4. A minőségirányítási rendszer és folyamatai
d) 7.1. Erőforrások
e) 9.3.2. A vezetőségi átvizsgálás bemenetei
f) 9.2. Belső audit
2. Azokat a kockázatokat és lehetőségeket kell figyelembe venni, amelyek hatással vannak
a) a termék / szolgáltatás minőségére
b) a MIR elvárt eredményeire
c) a belső audit időpontjára
3. A MIR kockázattal kapcsolatos követelményei:
a) Módszereket írnak elő
b) Kötelező kockázatkezelési technikákat határoznak meg
c) Nem írnak elő, de ajánlanak formális kockázatkezelési eljárásokat
4. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) A vállalkozásokra egyszerre mindig csak egy kockázat hat
b) A vállalkozásokra egyszerre sokféle kockázat hat
c) A kockázatok hatása és mértéke nagyon különböző lehet
d) A kockázatkezelő módszerek bármelyike alkalmas minden típusú kockázat kezelésére
5. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) Az elemi csapás belső kockázat
b) A jogi szabályozás nem hordoz semmilyen kockázatot
c) Minden kockázatra lehet biztosítást kötni
d) Az információ hiánya kockázatot jelent
e) Az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó kockázatok belső kockázatok
6. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) A kockázat a bizonytalanság hatása egy várt eseményre
b) A hatás lehet pozitív és negatív is
c) A kockázat az, ami biztosan bekövetkezik
d) Nem kockázat az, ami biztosan nem következik be
e) A veszély és a kockázat azonos értelmű szavak
7. A kockázatfelmérés magában foglalja a következőket:
a) Kockázatok azonosítása
b) Kockázatkezelési intézkedések
c) Kockázatok elemzése
d) Kármegelőzés
e) Kockázatok kiértékelése
8. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) A kockázat nagysága nem mérhető
b) A kockázat szintjét az esemény előfordulási gyakoriságának és következményének súlyosságának kombinációja határozza meg
c) A kis kockázatpotenciálú eseményt megelőzéssel kell kezelni
d) A nagy kockázatpotenciálú eseményt elsősorban megelőzni kell
e) A közepes kockázatpotenciálú eseményt folyamatosan figyelni és korrigálni kell
9. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) A kvalitatív jellegű kockázatelemzés számszerűen nem mérhető ismérveken alapul
b) A kvantitatív kockázatelemzés számszerűen nem mérhető ismérveken alapul
c) A kvalitatív elemzés gyorsan, relatíve kevés erőforrás felhasználásával elvégezhető
d) Kvalitatív elemzés esetén a kockázati besorolás akkor is alkalmazható, ha sem a bekövetkezés valószínűsége, sem a kihatás nem számszerűsíthető
e) A kvalitatív elemzés a legpontosabb kockázatelemzési módszer
10. A kvantitatív kockázatelemzés főbb ismérvei:
a) Minőségi jellemzőkön alapul
b) Számszerű, mérhető minőségi ismérveken alapul
c) A nehezen számszerűsíthető jellemzők méréséhez szubjektív skálák módszerét alkalmazza
d) Viszonylag sok erőforrást igényel.
11. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) A hibafa és az eseményfa módszer ugyanannak a módszernek a kétféle neve
b) Az FMEA módszer csak speciális esetekben alkalmazható
c) A „Mi van, ha…” elemzési módszer a veszélyazonosítás legrégibb módja
d) A „Mi van, ha…” elemzési módszer jellemzője az, hogy minden feltett kérdés ezekkel a szavakkal kezdődik
e) A „Mi van, ha…” elemzési módszer csak minőségi eredményeket ad, számszerű besorolás nélkül
12. Az FMEA módszer alkalmazásakor a rizikó prioritási számot (RPN) úgy számoljuk ki, hogy:
a) A gyakoriság, súlyosság, észlelhetőség jelzőszámait összeadjuk
b) A gyakoriság, súlyosság, észlelhetőség jelzőszámait összeszorozzuk
c) A gyakoriság, súlyosság, észlelhetőség jelzőszámainak átlagát képezzük
13. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) A hibafa elemzés és az eseményfa elemzés ugyanannak az eljárásnak a kétféle megnevezése
b) A hibafa elemzés a csúcsesemény és az elemi eseményeknek a logikai kapcsolatát ábrázolja
c) A hibafa elemzés során az elemi események fellépésének valószínűsége alapján meghatározzuk a csúcsesemény bekövetkezésének valószínűségét
d) A transzfer esemény alkalmazása a hibafa felosztását, lapokra tördelését segíti elő.
e) A „csokornyakkendő elemzés” a hibafa elemzés egyszerűsített változata
14. Az események lehetséges logikai kapcsolatainak ábrázolásakor:
a) Az „ÉS” kapu azt jelenti, hogy az események közül bármelyik bekövetkezése elégséges a következő szint eseményének a bekövetkezéséhez
b) A „VAGY” kapu azt jelenti, hogy az események közül bármelyik bekövetkezése elégséges a következő szint eseményének a bekövetkezéséhez
c) Az „ÉS” kapu azt jelenti, hogy az események együttes bekövetkezése szükséges a következő szint eseményének a bekövetkezéséhez
d) Az „VAGY” kapu azt jelenti, hogy az események együttes bekövetkezése szükséges a következő szint eseményének (a bekövetkezéséhez
15. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) „Csokornyakkendő elemzés” során a csúcsesemény a csokornyakkendő csomója
b) A csokornyakkendő elemzés alkalmazása olyan esetekben hatásos, amikor a mennyiségi meghatározás nem lehetséges, vagy nem szükséges
c) A csokornyakkendő elemzés bal oldalán az eseményfa látható
d) A csokornyakkendő elemzés bal oldalán a hibafa látható
e) A csokornyakkendő elemzés során nem használjuk sem a hibafát, sem az eseményfát
16. A veszély- és működőképesség elemzés (HAZOP):
a) „Vezérszavakat” használ
b) „Mi történik, ha …” típusú kérdésekre adott válaszokkal igyekszik meghatározni a normál működési feltételektől való eltérések hatásait
c) Egyszerű, rövid idő alatt eredményt adó módszer
d) Nem igényel team munkát
17. A gyökérok elemzés:
a) Célja azonosítani az esemény valódi kiváltó okát vagy okait
b) Mindig proaktív tevékenység
c) Figyelembe veszi, hogy több mint egy kiváltó tényelem egyidejűsége is lehetséges
d) Hátránya, hogy a kivizsgáló könnyen elveszhet a részletekben
18. A kockázatértékelési mátrix
a) Az esemény bekövetkezési valószínűségét és ellenőrizhetőségét ábrázolja a sorokban és az oszlopokban
b) Az esemény bekövetkezési valószínűségét és a következmények súlyosságát ábrázolja a sorokban és az oszlopokban
c) Sokszor alkalmazza a színeket a helyzet bemutatására
d) Számszerű értékeket is tartalmazhat
e) Számszerű értékelés esetén a cellákban a sorokban és az oszlopokban lévő számok összege szerepel
19. Az FMEA
a) Csak termékekre, konstrukciókra alkalmazható
b) Nagy előnye, hogy nem igényel team munkát
c) A hibaok fellépésének valószínűségét, a hiba következményének jelentőségét és a hiba felfedezésének valószínűség vizsgálja
d) Számokat rendel az egyes tényezőkhöz
e) A sorrendet a számok szorzata alapján állapítja meg
20. Melyik állítások igazak a következők közül?
a) Az Ishikawa diagram ok-hatás elemzésre használható
b) Az Ishikawa diagram kizárólag a 4M módszert (anyag, gép, ember, módszer) használja az elemzéshez
c) Az ok-hatás mátrix a folyamatlépéseket és azoknak a kimeneti változókra vonatkozó hatását értékeli, a vevő szempontjából
d) Az ok-hatás mátrix számszerű értékelési módszer
e) Az ok-hatás mátrix segítségéval meghatározható a fontossági sorrend
MEGOLDÓKULCS
1.kérdés (b-c-e) 2.kérdés (a-b) 3.kérdés (c) 4.kérdés (b-c) 5.kérdés (d-e) 6.kérdés (a-b-d) 7.kérdés (a-c-e) 8.kérdés (b-d-e) 9.kérdés (a-c-d) 10.kérdés (b-c)
11.kérdés (c-e) 12.kérdés (b) 13.kérdés (b-c-d) 14.kérdés (b-c) 15.kérdés (a-b-d) 16.kérdés (a-b) 17.kérdés (a-c-d) 18.kérdés (b-c-d) 19.kérdés (c-d-e) 20.kérdés (a-d-e-f)
|
